Emlékül…..

=C3=96rök szép altató

Még hallom hangodat, s látom mosolyodat,

Ahogy száz ránc közé csókolom arcodat,

Ezüst ősz hajadat, kicsi kontyba fonva,

S fekete fejkendőd, gyászodat hordozva.

Hatalmas szőtt kendőt terített az élet,

Fájó vállaidra, melengetve téged=E2=80=A6

S ropogós friss kötényt fogott derekadra,

Százránc szoknyád köré, patyolat illata.

S egyszer csak vége lett, elrejtett az élet,

S a jó szagú konyha őrizte emléked,

Meg a mély fateknő, ahogy állt száradva,

Dolgos kezed n
yomát, örökre ott tartva.

Miért mentél el Nagymama! Még el sem köszöntem!

S nincs aki azóta térdére ültessen,

S úgy karoljon engem, annyi szeretettel,

Ahogyan te tetted, dédelgetve engem.

S most én dédelgetlek, ahogy rég te tetted,

Gyere vissza Nagyikám! =E2=80=93 hiszen én szeretlek,

=C3=9Clj a térdeimre, s most én énekelek,

=C3=96rök szép altatót, hogy pihenjen szemed…

KÉRLEK ISTENEM, SZERESD ÚGY, MINT AHOGYAN SZERETTEM ÉN!